A szavatosságot sokan hibásan garanciának nevezik.
A törvények a jótállást és a szavatosságot különbözteti meg.
A jótállás egy önként vállalt vagy jogszabály által előírt vállalás a kereskedő részéről.
A jótállás (köznyelven garancia) a vevő biztonságát növelő ígéret, miszerint a termék a jótállási idő
alatt hibátlanul működik; ha meghibásodik, az eladó/gyártó köteles ingyenesen javítani, cserélni,
vagy egyéb módon kárpótolni, és neki kell bizonyítania, hogy a hiba nem az ő hibájából,
hanem utólag keletkezett, pl. nem rendeltetésszerű használat miatt.
Jótállást a gyártók új gépjárműre vállalnak, használt gépjárműre nem kell jótállást adni a kereskedőnek, nem kötelező, viszont szavatosságot,
kellékszavatosságot igen (Ptk. írja elő) .
Kötelező jótállás(garancia) vállalkozás, mint eladó és magánszemély, mint vevő(fogyasztó) között jön létre új,
tartós fogyasztási cikkekre.
Fogyasztó csak természetes személy lehet.
Magánszemély eladó (aki nem minősül vállalkozásnak) és magánszemély, mint vevő között; illetve használt tartós fogyasztási cikkek értékesítésénél
(vállalkozás - magánszemély, magánszemély - magánszemély között)
nincs kötelező jótállás, Ptk. szerinti szavatosság érvényesül.
A szavatosság(kellékszavavtosság) az eladó hibás teljesítésért való felelőssége, ami azt jelenti, hogy a vásárolt terméknek
a vásárláskor hibátlannak kell lennie, és meg kell felelnie a szerződésben vagy jogszabályban foglaltaknak.
Olyan hibáról (rejtett hiba) beszélünk, amely már az adásvétel időpontjában is megvolt, és erről a vevő nem kapott
információt, nem tudott róla, csak később a használat során derült ki.
